Az üzleti vállalkozás magában foglalja a vállalkozás sok lehetséges formáját: az egyéni vállalkozást, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat (közkereseti és betéti társaság) és a jogi személyiségű gazdasági társaságokat (közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság). 

Jogi személyek azok a szervezetek, amelyeket a jogszabályok polgári jogképességgel ruháznak fel. A jogi személy saját nevében szerezhet jogokat és kötelezettségeket, jogai érvényesítése végett felléphet bíróság és más állami szervek előtt, kötelezettségeiért a szervezetet vonják felelősségre és a szervezet vagyonára vezetik a végrehajtást.

Ezeket az üzleti vállalkozási formákat szokták vállalatnak is nevezni. Minden vállalat egyben vállalkozás is, a gyakorlatban a néhány fős, sőt az egyszemélyes üzleti vállalkozást is szokás vállalatnak nevezni. A továbbiakban a vállalkozás és vállalat kifejezést szinonimaként használjuk.

A vállalkozások sokféle szerepkört töltenek be az egyén és a társadalom életében. A vállalkozások/vállalatok alapvető gazdasági szerepei a következők:
-    a fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén,
-    a munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a munka-vállalóknak,
-    adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása,
-    valamint különböző szociális és kulturális feladatok segítése.


Az üzleti vállalkozást mindig jövedelemszerzés vezérli. Ezért a vállalkozáshoz szükséges, hogy a vállalkozó:

- érdekelt a tőke (vagyon) növelésében,
- önálló döntések meghozatalára van lehetősége,
- és elfogadható-ösztönző politikai-gazdasági rendszer veszi körül,    
beleértve a  rendezett tulajdonviszonyokat, az állam által meg-
határozott szabályozórendszert és a jogrendszert.

Ezekből levezethetők a vállalati érdekstruktúra fő összetevői:
a)    Tőketulajdonosi érdek. Ez a tőketulajdonosnak tulajdona védelmével, gyarapításával, értékmegőrzésével kapcsolatos igénye.
b)    Vállalkozói érdek. A vállalkozónak a vállalkozói nyereség realizálásához kapcsolódó igénye.
c)    Munkavállalói érdek. A munkavállalónak az egzisztenciális feltételek egyre magasabb színvonalú biztosításához fűződő igénye.
d)    Szervezeti érdek. Ez a munkavállalói érdek kollektivizálódott formája, a szervezet fennmaradásához, növekedéséhez, egyre javuló munka- és kereseti feltételekhez fűződő közös munkavállalói igény.

A különféle érdekeket áttekintve megállapíthatók a vállalkozások típusjegyei, amelyek az alábbiak:

1.    Az üzleti vállalkozás célja: Nyereség, azaz a befektetett, felhasznált eszközök értéke feletti többlet elérése.
2.    Az üzleti vállalkozás gazdasági szerepe: A kereslet kielégítése a nyereséget ígérő, kínálkozó tevékenységi kör(ök)ben, a befektethető tőke által behatárolt mozgástérben érzékenyen reagálva a kereslet változásaira, kihasználva a mindenkori lehetőségeket.
3.    A várható nyereségtől-kockázattól függő lehetséges legnagyobb mértékű tőkebefektetés (a nagyobb nyereséget ígérő tevékenységekhez a kínálat gyors, dinamikus bővítéséhez a saját tőkén kívül idegen források bevonásával is).
4.    A befektetett tőke-munka kombinációjából származó jövedelemben a tőke a meghatározó: a szellemi, fizikai, szervező stb. munka a tőke értékesülését nyereséghozó képességét szolgálja.
5.    A nyereség egy része a vállalkozásba kerül vissza nyereséges tevékenységek bővítésére, újak megszervezésére.
6.    A személyes fogyasztás (a nyereség másik részéből) a mértékadó réteg szintjén marad, a nyereség gyors növekedése esetén sem bővül érdemlegesen.

Az üzleti vállalkozás szerkezete