1.    A jó gyakorlati érzék
2.    Az önállóság
3.    A kíváncsiság
4.    Az állhatatosság
5.    A kreativitás és az intuitív készség
6.    Az önbizalom
7.    A kommunikációs készség

Az csak ritkán fordul elő, hogy egy sikeres vállalkozóban megvan valamennyi itt említett tulajdonság. De nézzük meg egyenként ezeket.

A gyakorlati érzék

A gyakorlati érzék olyan különleges tulajdonság, amelynek segítségével félre lehet söpörni minden lényegtelen, a témához nem tartozó gondolatot és viszonylag hamar el lehet jutni a dolgok velejéig.

A siker szempontjából legfontosabb az, hogy az ember képes legyen egyszerűsíteni és a legbonyolultabb problémát is alapfogalmakra bontani, vagyis a lényeget meglátni. Ezt az értékes tulajdonságot mindenki kifejlesztheti, illetve továbbfejlesztheti azzal, hogy figyeli az emberek beszédstílusát, hanghordozását és bizonyos idő elteltével könnyen kiszűri majd a szavaikból a lényeges információkat. Soha ne feledjük, hogy amit az ember maga csinál, arra lehetetlen nem odafigyelnie. Ha csak elméletben tanulunk meg valamit, akkor úgy járunk, mint az az autóipari technikumot végzett „szakember”, aki a családját gépkocsijával elvitte nyaralni Olaszországba és lerobbanáskor egy apró hibát nem tudott kijavítani a gépkocsijukon. A gyakorlati tudás hiánya bizony sok bosszúsághoz és a pénztárca kiürítéséhez vezetett.


A z   ö n á l l ó s á g

Az önálló ember képes józanul mérlegelni, határozottan cselekedni, és ezáltal befolyásolni a körülötte zajló történéseket.

Sikeresen össze tudja kapcsolni a jól körülírt egyéni és szakmai céljait. Soha nem jár úgy, mint a tanmesében az apa, a fia és a szamár.

Az úton poroszkált a szamár, hátán az apával. Szembejött egy vándor. Így szólt: „Nem szégyelled magad, milyen apa vagy?! A fiad alig áll a lábán, te pedig kényelmesen ülsz.” Erre helyet cserélt az apa és a fiú. Nem sok idő telt el és jött egy másik vándor, aki rárivallt a fiúra: „Szállsz le azonnal, nem látod, hogy szegény szamár csak vonszolja magát! Segítsétek szegény állatot, mert kileheli a lelkét!” mire az atya és szeretett fia vállukra vették a szamarat és úgy mentek tovább.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy az okos, önálló, határozott egyén a lényeges döntései előtt nem kéri ki mások véleményét. De mindig mérlegel!

A    k í v á n c s i s á g

A kíváncsiság mindenféle üzleti tevékenység sikerének a záloga.

Ha nem vagyunk nyitottak az új iránt, akkor mire felébredünk „Csipkerózsika” álmunkból, csak az események után kulloghatunk és a vállalkozást, amibe belekezdünk, mások már rég megvalósították. Nyitott szemmel kell járni, mert bizony a lehetőségeket nem tálcán kínálják fel, hanem az újsághírek sorai közt van, avagy mások beszédében lelhetők fel. Úgy sétáljunk az utcán, hogy tudatosan figyeljük a kirakatokat, mindig szakítsunk időt az értelmes emberek gondolatainak meghallgatására. Tanulmányozzuk más üzletemberek sikerének és bukásának okait. Ne szégyelljünk tanulni belőle!

A z    á l l h a t a t o s s á g

Az állhatatosság azt jelenti, hogy véghez tudjuk vinni a kitervelt dolgokat, mert a szervezőkészségünk megfelelő szorgalommal és türelemmel párosul.

Charles Kettering, a General Motors feltaláló-zsenije a dízelmotor kifejlesztéséig hat éven át egyik sikertelen kísérletet a másik után sorozatban végezte. Vajon ki nevezné mégis sikertelen embernek? Állhatatossága eredményre vezetett. Azok a vállalkozók, akik a hirtelen, gyors meggazdagodást, a könnyű sikert óhajtják, nélkülözik az állhatatosság készségét, és ha a várt célt nem érik el, könnyen kapkodóvá válnak és a partnerek bizalmát is elveszíthetik.

A    k r e a t i v i t á s    és    i n t u i t í v    k é s z s é g

A kreativitást és az intuiciót, az ösztönös megérzést, felismerést a legtöbb elismerten jól funkcionáló vállalkozó igen sokra tartja.

Gyakran vélekednek úgy, hogy az üzleti életben a kommunikációs készséggel együtt ezek a legfontosabb emberi tulajdonságok. A kreativitás (alkotóképes-ség) különböző személyi sajátosságokból összetett képesség újszerű problémák meglátására, eredeti megoldásra, alkotások létrehozására. Többé-kevésbé minden emberben megvan, az egyéni életben fejleszthető és gátolható. Az üzleti sikerekhez is állandóan új ötletekre van szükség. A jó ötlet a siker motorjának a slusszkulcsa. A gondolat a valóság kezdete, s biztos, hogy a kidolgozás és a megvalósítás során sok változáson megy keresztül, de mindenhez kell egy alapötlet. A kreatív ember mindig hord magánál írószerszámot és valamilyen noteszt, hogy ötleteit azonnal le tudja írni. Az ötletnek – legyen az bármilyen kezdetleges állapotban – papíron a helye, ugyanis sokszor tapasztaljuk, hogy az oly kristálytisztán meglévő gondolatok is kiesnek az agyunkból a mindennapok terhelő forgatagában. Az ötlet megszületésétől ne várjunk sokáig a megvalósítási szempontból történő elemzésig. Lámpásként világítson, hogy a jó ötlet: haladás, siker, önmegvalósítási lehetőség és nyereség.

A kreatív gondolkodás fejlesztésére több gondolatösztönző módszert dolgoztak ki. A különbözőképp kifejlesztett ösztönző módszerek hasonló célt szolgálnak. Egy-egy problémát vizsgálat alá vesznek és ehhez ötletek sokaságát rendelik hozzá. Ezek a kreatív módszerek felébresztik az emberekben nyugvó alkotóvágyat és aktív tevékenységre buzdítanak. Amiért célszerű alkalmazni őket, az e közmondásban rejlik: „Több szem, többet lát”.

A z   ö n b i z a l o m

Az önbizalom a szaktudáson, a sikeren, a morális és etikai meggyőződésben gyökeredzik. A belső biztonság kellemes érzése abból a tudatból fakad, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk egy várható esemény vagy találkozás előtt, és bízunk a jó eredményben.

A józan önértékelés eredményeként reálisan tudjuk megítélni saját tehetségün-ket és képességeinket, és hibáinkból, tévedéseinkből is tanulhatunk.