A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel.

A részvénytársaság elnevezést – vagy annak „rt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

A részvény olyan értékpapír, amelynek tulajdonosát – megtakarítása (pénze) végleges átengedése fejében – vagyoni és tagsági jogok illetik meg.

A részvényes vagyoni joga a cég eredményében való osztozásra, felszámoláskor a likvidációs hányadra, alaptőke emeléskor elővételi jogra terjed ki. A tagsági jogok: beleszólási jog a közgyűlésen.  Megkülönböztetünk törzsrészvényeket és elsőbbségi részvényeket. A részvény névértéke: az alaptőke hányada;  belső értéke: az RT mindenkori vagyona osztva a részvényesek számával; árfolyam értéke: az az összeg, amit a részvény vételekor  vagy eladáskor el lehet érni.

A tag (a részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértéké-nek vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kisebb, mint 5 millió forint (egy részvény névértéke pedig legalább tízezer forint).

A részvény átruházásával a tagsági viszony adható-vehető.

A részvénytársaság zárt körben, vagy nyilvános eljárással alapítható.


Az alapítás fázisai:

1)    alapítási tervezet (tájékoztató része),
2)    részvényjegyzés (a jegyzési ív aláírásakor a jegyzett összeg 10 százalékát kell a bankszámlára befizetni),
3)    alakuló közgyűlés (részvényjegyzés zárónapjától 60 napon belül, feltétel a jegyzett részvények névértéke, ill. az alaptőke 30 százalékának – minimum 10 mFt – befizetése,
4)    alapszabály bejelentése a cégbírósághoz. Cégbíróság bejegyzés feltétele: az alakuló közgyűlés összehívása szabályszerű volt, az alaptőkét lejegyezték, s 30 %-át befizették,
5)    a részvények teljes értékét a cégjegyzékbe való bejegyzéstől számított egy éven belül be kell fizetni.

A részvénytársaság tulajdonosi szerve a közgyűlés, melyben 1 részvény 1 szavazat. A szavazat mértéke a névértékhez igazodik.

A közgyűlést – ha törvény másképp nem rendelkezik – az igazgatóság hívja össze.

A részvénytársaság ügyvezető szerve az igazgatóság.

Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll, elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el.

Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni.

Az igazgatóság tagjai a részvénytársaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt.

A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése az igazgatóság feladata.

Az igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzlet-politikájáról az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer a közgyűlés, három havonta a felügyelő bizottság részére jelentést készít.

Az igazgatóság gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.

A részvénytársaság ellenőrző szerve a felügyelő bizottság.

A felügyelő bizottság legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll, létszáma mindig kötelező.

A részvénytársaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes többségével elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését.

A részvénytársaság végelszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a végelszámoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végelszámolási eljárásról, amely tartalmazza a végelszámoló nevét, lakó-helyét, és azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételt követő negyven napon belül jelentsék be a végelszámolónak.

A végelszámolónak a részvénytársaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy a közzététel megtörtént.

A végelszámolás alatt álló részvénytársaság vagyonának felosztására csak a részvénytársaság törlését követően kerülhet sor.

A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Ha a részvénytársaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni.

Ellenőrző kérdések

1.    Mi az RT státusa?
2.    Mit nevezünk részvénynek?
3.    Mik a tagsági jogok?
4.    Mire terjed ki a tag felelőssége?
5.    Mennyi a részvénytársaság alaptőkéje?
6.    Hogyan alapítható a részvénytársaság?
7.    Melyek az alapítás fázisai?
8.    Melyik szerv a részvénytársaság tulajdonosi szerve?
9.    Melyek az igazgatóság legfontosabb feladatai?
10.    Mit nevezünk a részvénytársaság ellenőrző szervének?
11.    Hogyan szűnik meg a részvénytársaság?