A közös vállalat (a továbbiakban: vállalat) a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában -, kezesként felelnek.

A „közös vállalat” elnevezést – vagy annak „kv.” rövidítését – a vállalat cég-nevében fel kell tüntetni.

A vállalat tagjai kötelesek pénzbeli hozzájárulásukat befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltatni, és a vállalt mellékszolgáltatást teljesíteni.

A vállalat tagjai vagyoni hozzájárulásuk szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget. A tagot ezért külön díjazás illetheti meg.

A tagok között a nyereség és a veszteség – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.

A vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács. A tagot meghatalmazott is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az igazgató, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A vállalat ügyvezetését és képviseletét az igazgató – a társasági szerződés, továbbá az igazgatótanács határozatainak keretei között – látja el.

Az igazgatótanács a vállalat vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását saját egyetértéséhez kötheti.

A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.

Ellenőrző kérdések
1.    Melyek a közös vállalat jellemzői?
2.    Milyen strukturális, jogi és működési eltéréseket mutat az előbbiekben tárgyalt vállalkozási formáktól?