A közkereseti társaság (a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

A közkereseti társaság elnevezést – vagy annak „kkt” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

A társaság tajgai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységé-ben.

A tagot személyes közreműködéséért díjazás illetheti meg.

A társaság az év végén a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A beszámoló elfogadásáról, valamint az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése határoz.

Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. 

Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult.

A társasági szerződésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak; ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult.

A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál – annak legfőbb szerveként – taggyűlés működik. Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének szabályait.

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Megszűnik a tagsági jogviszony:

a)    ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;
b)    a tagok közös megegyezésével;
c)    a tag kizárásával;
d)    rendes felmondással
e)    azonnali hatályú felmondással;
f)    a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
g)    ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

A társaságtól megváló tag követelését – a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell ki fizetni.

A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában– a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Ellenőrző kérdések

1.    Mi a közkereseti társaság státusa?
2.    Mire vállalnak kötelezettséget a KKT tagjai?
3.    Ki vagy kik jogosultak az üzletvezetésre?
4.    Mi a KKT legfőbb szerve?
5.    Ki felel a társaság kötelezettségeiért?
6.    Hogyan szűnik meg a társasági jogviszony?
7.    Hogyan kell felosztani a megszűnő KKT vagyonát?