A korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: társaság) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szembencsak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki.
A társaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel.

A korlátolt felelősségű társaság elnevezést – vagy annak „kft.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.

A társasági szerződésben az általános előíráson felül meg kell határozni:

a)    a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét;
b)    a teljes egészében be nem fizetet pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét;
c)    a szavazati jogok mértékét;
d)    az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját;
e)    a cégjegyzés módját;
f)    felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait;
g)    könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét;
h)    a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét.

Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről:

a) a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről;
b) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgál-
tatás), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő
teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről;
c) a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meg-
határozásáról;
d) az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészekről;
e) az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy annak korlátozásáról,
illetve az átruházásnak a társaság beleegyezéséhez kötéséről;
f)    jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának és az üzletrész felosztásának kizárásáról.
g)    az üzletrész bevonásának megengedéséről;
h)    a dolgozói üzletrészről és az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról;
i)    a határozatképesség szabályozásáról és a határozathozatal módjáról;
j)    a taggyűlésnek a székhelyen kívüli helyre történő összehívásának szabályo-zásáról, valamint az ülésen kívüli helyre történő határozathozatal határidejéről;
k)    azon értékhatár megjelöléséről, amely ügylet tekintetében a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik;
l)    az adózott eredmény felosztásáról és a társaság megszűnése esetén a tagok-nak járó részesedés mértékéről, ha ezek számítási módja eltér a törzsbetétek arányától;
m)    valamennyi tag feljogosításáról az ügyvezetésre és a képviseletre;
n)    az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról;
o)    a felügyelő bizottság létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjainak kijelöléséről;
p)    könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló kijelöléséről;
q)    a törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról.

A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. a törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll.

A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megtagadták.

A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál.

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban a közös tulajdon szabályai szerint több tulajdona is lehet.

A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesít meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek .A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

Minden tagnak csak egy üzletrésze van. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.

Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat – ideértve a társasági szerződés megkötését is – csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek.

A dolgozói üzletrészeket csak a társaságnak a törzstőkén felüli vagyonából, a törzstőke egyidejű felemelésével lehet kialakítani. A dolgozói üzletrészek nem haladhatják meg a törzstőke tizenöt százalékát.

A dolgozói üzletrész tulajdonosát ugyanolyan tagsági jogok illetik meg mint a társaság többi tagját. A társasági szerződés azonban a dolgozói üzletrész tulajdonosok számára elsőbbségi jogokat is biztosíthat.

A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.

A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni.

A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Ellenőrző kérdések

1.    Mi a KFT státusa?
2.    Mire terjed ki a tag kötelezettsége?
3.    Melyek a társasági szerződésben rögzítendő legfontosabb feltételek?
4.    Miből áll a társaság törzstőkéje?
5.    Mit testesít meg az üzletrész?
6.    Mi a KFT legfőbb szerve?
7.    Kik látják el a társaság képviseletét?