Gazdasági társaság csak törvényben szabályozott formában alapítható. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.

A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tag-ként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.

Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges.

Gazdasági társaság oly módon is alapítható, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) elhatározzák annak megszűnését és ezzel egyidejűleg jogutód gazdasági társaság alapítását, illetve úgy is, hogy a gazdasági társaság tagjainak egy része elhatározza jogutód gazdasági társaság alapítását.

Törvény előírhatja , illetve lehetővé teheti gazdasági társaságnak nyereség-szerzésre nem irányuló közhasznú tevékenységre vagy más közfeladat ellátására történő alapítását.

Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.

Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Egyszemélyes gazdasági társaság – ha törvény ettől eltérően nem rendel-kezik – nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részese.

Törvény előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.

Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (a továbbiak-ban: alapítási engedély) kötheti.

Ha valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendelet – hatósági engedélyhez (továbbiakban: működési engedély) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában végezheti.

Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendelet – kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munka-vállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

Törvényben előírt nyilatkozatokat és határozatokat írásban vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. Ha törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.
Ha az iratot postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig – az ellenkező bizonyításáig – a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

A gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezett-ségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendel-kezéseit kell alkalmazni.

A tagok (részvényesek) a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A tagok (részvényesek) a törvény, illetve a jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) tartalmát szabadon állapíthatják meg.

A gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) a törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.